kulcs a sporthoz - minden egy helyen...

A Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesületet a Fővárosi Bíróság 12. Pk.60610/2010/2 sorszámú végzésével nyilvántartásba vette.

Alapítók, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben biztosított jogaik alapján, a 2010. június 24. napján tartott alakuló közgyűlésen létrehozták a Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület). Az Alapítók az alábbiak szerint állapították meg, a Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesületet Alapszabályának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, a 2010. augusztus 8.-i  Közgyűlésen.

I. NÉVHASZNÁLAT

A szervezet neve: Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesület

Rövidített névhasználat: MAFUT SE

II. SZÉKHELY

Az Egyesület székhelye: 1077 Budapest, Bethlen Gábor u. 9. fszt./7.

III. CÉLOK, TEVÉKENYSÉG

3.1. Az Egyesület célja, feladata és tevékenysége:

3.1.1. A kispályás labdarúgás szakágának, a futsalnak a megismertetése és népszerűsítése, továbbá minden hivatásszerűen nem a labdarúgással foglalkozó amatőr labdarúgó számára szervezett, sportszerű és kulturált sportolási lehetőség biztosítása, Amatőr Futsal Bajnokságok rendezése által. Az egészséges életmódra való ösztönzés mellett célunk tömegbázist nyújtani a versenysport számára, hogy sportszakmai- és médiakapcsolataink kiterjesztése és felhasználása által a legjobb játékosok a nemzeti bajnokság felnőtt és utánpótlás korú csapataiban is lehetőséget kapjanak.

Negatív tendencia a lakosság egészségi állapotának romlása, ezért célunk a szabadidősport és a tömegsport népszerűsítése. Mindkét tevékenységi körre jellemző, hogy nem eredményorientált, hanem kedvtelésből, az egészség megőrzéséért, illetve helyreállításáért, a mozgás öröméért időtöltésként végzett tevékenység. A szabadidősport a szabadidő hasznos eltöltését jelenti a sport segítségével, legfontosabb ismérvei: a kornak, állóképességnek megfelelő, egész életen át tartó rendszeres testmozgás, a korszerű táplálkozás, káros szenvedélyektől való tartózkodás, stressz kezelés, a környezetbarát szemléletmód, a szabadidő tudatosan hasznos eltöltése. A tömegsport rendezvények időszakosak, többségük országos és helyi kezdeményezésű.

3.1.2. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés valamint a sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

3.1.3. Az Egyesület fenti közhasznú tevékenységeit az Alapszabályban meghatározott céljának megfelelően, cél szerinti tevékenységként folytatja.

3.1.4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

3.1.5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

3.1.6. Az Egyesület országos szervezet, amely tevékenységét Magyarország teljes területén fejti ki.

3.1.7. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében – az elnökség döntése szerint – együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Az Egyesület részt vállal a céljaival megegyező nemzetközi célkitűzések megvalósításában, ennek érdekében célul tűzi ki, hogy tagjává váljon hasonló célokkal rendelkező nemzetközi szervezeteknek.

3.1.8. Az egyesület jellege sportegyesület: 2004. évi I. tv. 16. § (1) Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

3.1.9. Sportegyesület 2004. évi I. tv. 17. §

(1) a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót,

(1) b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

3.1.10. Az Egyesület a 2004.évi I. törvény a Sportról preambulumában fogalmazottakkal azonosul:

 

3.2. Politikával való kapcsolat

Az Egyesület tartózkodik minden párttól és azok politikai tevékenységétől. Az Egyesület szervezete pártoktól független. (Ksztv. 4. § (1) bek. d.) pont). Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot és politikai tömegmozgalmat nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

3.3. Szakosztályok

Az Egyesület a következő szakosztályokat működtetheti:

•  futsal

•  szabadidő- és tömegsport

 

Új szakosztály indításáról, vagy annak megszűnéséről az elnökség határoz. A tagok írásos beadványban kérhetik egy-egy szakosztály indítását, vagy megszüntetését. Az elnökség a rendelkezésre álló adatok, a szakosztály támogatottsága, és esetlegesen a szakosztály működéséhez szükséges feltételek megvizsgálása után dönt annak létesítéséről, vagy megszüntetéséről.

IV. TAGSÁG

4.1. Rendes tagság

4.1.1. Az egyesület rendes tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete (Etv. 2. § (1) bekezdés):

• aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,

• elfogadja és egyetért az Egyesület szervezeti felépítésével, és hajlandó annak megfelelően működni,

• hajlandó személyes közreműködésével elősegíteni az Egyesület céljainak megvalósulását,

• megfizeti az esedékes díjat.

 

4.1.2. A rendes tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. A belépéshez a belépési nyilatkozat aláírása szükséges, amelyben a rendes tag nyilatkozik arról, hogy megismerte, és elfogadta az egyesület alapszabályát, és a nyilvántartáshoz szükséges adatait az egyesület rendelkezésére bocsátotta. 

4.1.3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

• részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a Közgyűlés határozatainak meghozatala során szavazhat, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban,

• a tag, ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,

• felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 60 napon belül köteles választ adni,

• választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire (az egyesület kiskorú tagja életkori sajátosságainak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választható),

• betekinthet az Egyesület nyilvántartásába,

• a tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti,

• újabb jelöltet ajánlhat az Egyesület tagjai közé felvételre.

 

4.1.4. Az Egyesület rendes tagjának kötelességei:

• a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni,

• a mindennapi kapcsolataikat felhasználva az Egyesület jó hírnevét építeni és megőrizni,

• az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani,

• a közgyűlés által elfogadott kötelezettségeket teljesíteni.

 

4.2. Pártoló tagság

4.2.1. Az egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete:

• aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,

• személyes közreműködéssel, illetve anyagi hozzájárulással támogatja az Egyesület munkáját és céljainak megvalósulását.

 

 

4.2.2. A pártoló tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. A pártoló tag igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, valamint tagdíjfizetési kötelezettsége sincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. A belépéshez a belépési nyilatkozat aláírása szükséges, amelyben a pártoló tag nyilatkozik arról, hogy megismerte, és elfogadta az egyesület alapszabályát, és a nyilvántartáshoz szükséges adatait az egyesület rendelkezésére bocsátotta. A pártoló tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs

4.3. Tiszteletbeli tagság

4.3.1. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden természetes és jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete:

• aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyetért az Egyesület céljaival,

• kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet 

 

 

4.3.2. A tiszteletbeli tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. A tiszteletbeli tag igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjat nem kell fizetnie. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. A belépéshez a belépési nyilatkozat aláírása szükséges, amelyben a pártoló tag nyilatkozik arról, hogy megismerte, és elfogadta az egyesület alapszabályát, és a nyilvántartáshoz szükséges adatait az egyesület rendelkezésére bocsátotta.

4.4. A tagsági jogok gyakorlásának, kötelességek teljesítésének módja

Az Egyesület természetes személy tagja személyesen, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagja képviselője útján vesz részt az Egyesület munkájában, ugyanígy gyakorolja jogait, teljesíti kötelességeit. Választott tisztséget csak természetes személy tölthet be, azonban jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tag természetes személy képviselője is választható. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tag természetes személy képviselője útján választhat.

4.5. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

• a tag halálával,

• az Egyesület megszűnésével,

• a tag kizárásával,

• a tag kilépésével,

 

 

A tagot a tagsági viszonya bármilyen formában történő megszűnése esetén az Elnökség törli a tagnyilvántartásból. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó fizetési kötelezettségek teljesítése alól. 

4.6. Kizárás

4.5.1. Az Elnökség kizárhatja azt a tagot, aki

• az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,

• az Egyesület rossz hírét kelti,

• az Alapszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz határidőben eleget,

• az Egyesület nevével visszaél,

• előzetes figyelmeztetés után 30 napon túl elmaradt a tagdíj megfizetésével,

• akinek a tagsága feltételei közül bármelyik hiányzik, vagy megszűnik,

• akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés bűntetésre ítélt és a közügyektől eltíltott

 

 

4.5.2. A tagot értesíteni kell a kizárási eljárás megindításáról, számára a védekezés lehetőségét biztosítani kell és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kizárt tag, az Elnökség kizárással kapcsolatos írásbeli határozata ellen, jogorvoslatként a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, az Egyesület Közgyűléséhez panasszal élhet, amely a következő ülésén a kérdésben végérvényesen dönt. Az Egyesület Közgyűlésének e tárgyban hozott döntése ellen további jogorvoslatnak bírósági úton van helye.

4.7. Kilépés

Bármely tag megszüntetheti tagságát saját döntése alapján is. A kilépő tag a korábbi befizetéseiből visszatérítésre nem tarthat igényt. A kilépési nyilatkozatot az Elnökség részére kell írásban eljuttatni. A tagsági viszony az írásbeli értesítés kézhezvételének napjával szűnik meg.

4.8. Tagdíj

A tagdíjat évenként előre kell megfizetni, mely a tagdíj Egyesülethez való beérkezésének napjától számított 1 éves időtartamra vonatkozik. Belépő tag esetén a tagdíj befizetési kötelezettségnek a tagsági jelentkezéssel egyidejűleg kell eleget tenni. A tagdíj mértékét a rendes Közgyűlés határozatban rögzíti.

4.9. Tagdíjfizetési kötelezettség 30 napon túli késedelme

Amennyiben valamely tag a jelen Alapszabály értelmében meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, az Elnökség a tagot az elmaradt tagdíj megfizetésére 30 napos határidővel felszólítja. Amennyiben a tag az újabb határidő alatt sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, az Elnökség dönthet a tag kizárásáról.

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZTE

Az Egyesület szervei a Közgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság. 

VI. KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

6.1. A Közgyűlés összehívása és határozatképessége

6.1.1. Az éves rendes Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. Az éves rendes Közgyűlésre a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt.

6.1.2. Az egyesület hivatalos belépési nyilatkozatának aláírásakor megadott adatok alapján működő elektronikus levelezőrendszerén keresztül kiküldött meghívó is érvényes, amennyiben annak nyomtatott, a címeket is tartalmazó eredetijét a közgyűlésről készült jegyzőkönyv mellé csatolják.

6.1.3. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok 50%-a + 1 tag jelen van. 

6.1.4. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyen az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a határozatképtelenség miatt összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

6.1.5. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

6.1.6. A határozatokat írásban, a határozatok könyvében rögzíteni kell.

6.1.7. A Közgyűlést össze kell hívni:

• ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

• ha az Ellenőrző Bizottság a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

• ha az Elnökség Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

• ha a Bíróság a közgyűlés összehívását elrendeli.

 

 

6.1.8. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

6.1.9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a Közgyűlés időpontját, napirendjét, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (és ha lehetséges személyét). A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

6.2 Kizárólagos hatáskörök

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

• az Alapszabály elfogadása és módosítása;

• az Elnökség (Elnök és Alelnökök) és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, és visszahívása;

• tagdíj mértékének megállapítása;

• az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadása;

• az Egyesület éves költségvetésének és az éves közhasznúsági jelentésének elfogadása;

• döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskötébe utal.

 

 

6.3. Szavazás

6.3.1. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata, távollétében a levezető elnök szavazata dönt. Az éves beszámoló elfogadásának módja egyszerű többség.

Nyílt szavazással, de 2/3-os szótöbbséggel kell dönteni a következőkben:

• az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;

• az Alapszabály elfogadása és módosítása;

 

 

6.3.2. A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

6.3.3. A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak személyiség jogok és az adatvédelem érdekében korlátozhatók.

6.3.4. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.3.5. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

VII. ELNÖKSÉG

7.1. Az Egyesület ügyintéző szerve az Elnökség: az Elnökből, és 2 (két) Alelnökből áll.

7.2. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség évente legalább egyszer ülésezik, de szükség szerint tart többször is üléseket. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

7.3. Az Elnökségi ülés összehívásának módja: az Elnökség tagjai részére meghívót kell küldeni írásban legalább tíz nappal az Elnökségi ülés előtt. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és napirendjét. Az Elnökség hivatalos, a belépési nyilatkozat aláírásakor megadott adatok alapján működő elektronikus levelezőrendszerén keresztül kiküldött meghívó is érvényes, amennyiben annak nyomtatott, a címeket is tartalmazó eredetijét az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyv mellé csatolják.

7.4. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden Elnökségi tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatképes, ha ülésein legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

7.5. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendet, a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számát és személyét. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik, és azt a jegyzőkönyvvezető, az Elnök és egy hitelesítő elnökségi tag írja alá.

7.6. Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából, határozatlan időtartamra.

7.7. Nem lehet az Elnökség tagja, az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

7.8. Az Elnökség tagja illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.9. Az Elnökség feladata és hatásköre különösen, de nem kizárólagosan:

• tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

• a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

• az Egyesület, gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka;

• személyzeti munka irányítása;

• tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

• minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

• az évi költségvetés előkészítése, az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elkészítése

• célfeladatokra biztosságokat hozhat létre, amelyek munkájuk befejezéséről zárójelentéssel tájékoztatják az elnökséget. A zárójelentés leadásával a bizottság automatikusan megszűnik.

• az elnökség az ügyvivői feladatokra megbízást adhat.

 

7.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

VIII. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁG

8.1. Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését elkülönült felügyelő szerv, az Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 (három) fő. Az Ellenőrző Bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása 3 (három) évre szól.

8.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja. Az Ellenőrző Bizottság tagjai más választott egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

• az Elnökség Elnöke vagy tagja,

• az Egyesülettel más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

• az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve,

• az előbbi alpontokban említett személyek közeli hozzátartozója.

 

8.3. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, továbbá az Egyesület könyvvizsgálója, az a személy sem, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – tisztséget, amely az adózás rendjétől szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

8.4. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosultat tájékoztatni, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás, stb.) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult személy vagy szerv döntését teszi szükségessé, vagy,
  

• az Elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.
  

 

 

8.5. Az intézkedésre jogosult Közgyűlést vagy Elnökséget az Ellenőrző Bizottság indítványára – az indítvány megtételétől számított – 30 napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a szükséges intézkedéséket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul köteles értesíteni az Elnökséget, az Elnökség nem kielégítő intézkedése esetén pedig az Egyesület törvényességi felügyeletét ellátó szervet.

8.6. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze írásban, az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha azon legalább 2 (két) tag jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Vizsgálati ügyrendjét az Ellenőrző Bizottság maga határozza meg.

8.7. Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Bizottság évente beszámol a Közgyűlésnek. Az Egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az Ellenőrző Bizottság köteles előzetesen megvizsgálni és ennek eredményéről a Közgyűlésnek beszámolni.

IX. TISZTSÉGVISELŐK

9.1.1. Az Egyesület Elnökét határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

9.1.2. Az Elnök kötelezettségei:

• Felelős a szervezet irányításáért és felügyeletéért,

• Összehívja és vezeti a Közgyűlést, valamint az Elnökségi ülést,

• Ellátja a szervezet képviseletét,

• Irányítja a következő évi akcióterv kidolgozását,

• Figyelemmel kíséri és koordinálja az Elnökség tevékenységét,

• Felelős a szervezet működésének jogszerűségéért, továbbá az éves költségvetés betartásáért.

• biztosítja a szakosztályok munkájának feltételeit

• ellát minden olyan feladatot, ami nem tartozik a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe.
  

 

 

9.1.3. Az Egyesület képviselete: Az Egyesületet az Elnök önállóan és az Alelnökök együttesen jogosultak képviselni.

9.1.4. Az Egyesület jegyzésének módja: Az Egyesület Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előnyomott, nyomtatott vagy bélyegzett neve fölé a nevét önállóan írja.

9.1.5. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség tagjai jogosultak rendelkezni, oly módon, hogy a rendelkezést az Elnök önállóan és a másik két alelnök együttesen írja alá.

9.2. Az Egyesület Alelnökei

9.2.1. Az Egyesület Alelnökeit határozatlan időtartamra a Közgyűlés választja.

9.2.2. Az Alelnökök feladatai a következők:

• Figyelemmel kísérik és koordinálják az Egyesület programjait és tevékenységét,

• Biztosítják az egész éves stratégia megvalósulását,

• Ellátja a szervezet képviseletét együttesen,

• Az Elnök irányításával elkészítik az akciótervet, részt vesznek a program tervek elkészítésében
  

 

9.3. A tisztségviselő abban az esetben hívható vissza, ha:

• kötelezettségeit súlyosan megszegi,

• az Egyesület Alapszabályát súlyosan megszegi,

• az Egyesület rossz hírét kelti,

• az Egyesület nevével visszaél.

 

 

9.4.  A tisztségviselő megbízása megszűnik:

• a megbízás lejártával, vagy a közgyűlés által történő visszahívással

• a tag lemondásával

• elhalálozással

 

 

A tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az Ellenőrző Bizottság tagjaira is.

X. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

10.1. A szervezet pénzügyi éve január 1-től december 31-ig tart. Bevétele a tagdíjból, és a jogi és természetes személyek felajánlásai, hozzájárulásai és egyéb, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek.

10.2. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet kizárólag az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, és csak másodlagos jelleggel, közhasznú céljait nem veszélyeztetve folytathat.

10.3. Az Egyesület a bevételeit az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében használja fel.

10.4. Az Egyesület kiadásai a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások.

10.5. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség egy beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

10.6. Az Egyesület az éves beszámoló közzétételével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít a Kszt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalommal. A közhasznúsági jelentés jóváhagyása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

10.7. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

10.8. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli

10.9. A tagdíj összegéről a közgyűlés, a gazdasági tevékenységről az elnökség dönt.

10.10. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

10.11. Ha a befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot készít, melyet a közgyűlés fogad el.

XI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

11.1. Az Egyesület határozatlan időtartamra alakult.

11.2. Az Egyesület megszűnik:

• ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,

• ha más szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,

• ha a bíróság feloszlatja,

• ha megszűnését a bíróság megállapítja

 

 

Az egyesület vagyonáról megszűnés esetén az Elnökség dönt. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. 

XII. NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, A HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

12.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket az Elnökség tartja nyilván. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről a jegyzőkönyveket le kell fűzni, továbbá a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól külön-külön számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők illetve a döntéstől tartózkodók számát (és ha lehetséges, a személyét). 

12.2. A Közgyűlés határozatait az Egyesület az internetes honlapján (www.mafut.hu) teszi közzé. Az Elnökség határozatait és az éves beszámolókat az Egyesület internetes honlapján teszi közzé.

12.3. Az Egyesület a működésével kapcsolatos valamennyi iratba való betekintést – előzetesen egyeztetett időpontban – lehetővé teszi a tagok és az érdeklődők számára.

12.4. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról internetes honlapján rendszeresen beszámol.

12.5. Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-ig saját honlapján (www.mafut.hu) közzéteszi. Az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból a saját költségére másolatot készíthet.

XIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. 

Budapest, 2010. június 24.

Az Alapszabály módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Amatőr Futsal és Tömegsport Egyesület legfelsőbb szerve (közgyűlése) Budapest, 2010.08.08.-án elfogadta.